Mire képes az immunrendszerünk és miben tud segíteni neki a vírusok elleni küzdelemben a vakcina? Egyebek mellett erre a kérdésre is válaszolnak a tudomany.hu-nak írt összefoglalójukban a téma vezető hazai kutatói. Írásukból az is kiderül, hogy milyen időtartamú védettséget ad a vakcináció, lehetséges-e az oltás a várandósság idején és milyen tapasztalatok állnak rendelkezésre az ötévesnél idősebb gyermekek oltásáról.

Tüskefehérje, mRNS-vakcina, immunmemória – fogalmak, melyekkel a koronavírus-járvány alatt szinte mindenki találkozott, azonban jelentésük pontos kifejtése rendszerint elmaradt. A bizonytalan jelentésű fogalmakhoz pedig előszeretettel tapadnak megalapozatlan hiedelmek vagy légből kapott magyarázatok, melyek a közösségi médiában jellemzően sokkal gyorsabban terjednek a bizonyított tényeknél. Összeállításunk, melyet virológus és járványügyi szakemberek közreműködésével Ádám Veronika, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke készített, a témában felmerülő leggyakoribb fogalmak között tesz rendet – nevezhetjük akár koronavírus-kislexikonnak is.

A jelenleg zajló világjárvány miatt a virológiai laboratóriumi diagnosztika a figyelem középpontjába került. A hétköznapi beszéd részévé váltak a virológiai, immunológiai, diagnosztikai szakszavak: a napi sajtóanyagokban, híradásokban, de a közbeszédben is megjelent a PCR, vírusgenom, RNS, gyorsteszt, antigén, ellenanyag, átvészelt fertőzés, neutralizáló ellenanyag és még sok más, a témához kapcsolódó kifejezés. Az tudomany.hu-nak most Csoma Eszter, a Debreceni Egyetem Orvosi Mikrobiologiai Intézetének adjunktusa írt részletes összefoglalót a vírusdiagnosztikával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

Mi az allergia, mit tud róla a tudomány és melyek azok a megoldatlan kérdések, amelyek miatt még e terület is korlátlan lehetőségeket teremt megalapozatlan elméletek terjesztésére, a tünetek enyhítését ígérő hatástalan eljárások népszerűsítésére? A most közreadott, Prof. Dr. Szegedi Andrea, a Debreceni Egyetem tanára szakmai szerkesztésével összeállított írásokban a témakör elismert szakértői néhány a köztudatba mélyen beágyazódott tévhitet tárgyalnak szakmai megalapozottsággal. Meggyőződésem, hogy ezek a tanulmányok elősegítik az allergia okainak megértését és a tévképzetek felszámolását.

Melyek az alternatív orvoslás által kínált leggyakoribb, ám a tudományos gondolkodás határán kívül eső módszerek? Milyen tévhitek övezik ezeket és milyen veszélyt jelentenek az emberi szervezetre? Összeállításunkban biológus, gyógyszerész és dietetikus válaszol ezekre a kérdésekre.

A világméretű COVID-19-járvány kezelésében jelentős az egyéni felelősség szerepe. Ahhoz, hogy a járványügyi szabályok szigorú betartásán túl hogyan tudunk még védekezni, ismernünk kell az emberi szervezet védekezési mechanizmusainak az alapjait, a koronavírus-fertőzésre adott válaszreakcióját, és azt, van-e ennek a folyamatnak olyan pontja, ahol érdemes beavatkoznunk. Az mta.hu Falus András immunológust és Szűcs Gabriella belgyógyász-immunológus szakorvost kérdezte.

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, az új koronavírus-járvány kapcsán is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló megoldások. A tudomany.hu összeállítása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült, célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.

A tudomany.hu Schaff Zsuzsa akadémikust, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya rendes tagját kérdezte.

Mik a valódi gyógyulást hozó, a tudomány eredményeire alapozott terápiák, és mik a képzelet világában gyökeredző látszatmegoldások? Összeállításunkban az áltudományok elleni küzdelem két közismert képviselőjének írását közöljük.

Nagyon nehéz az akupunktúrás módszer bizonyítottságáról vitatkozni úgy, hogy nem állapodunk meg abban, hogy bizonyos alapkifejezések mit jelentenek, és hogy tulajdonképpen milyen kérdést is akarunk megválaszolni. A tudomany.hu összefoglalójában kísérletet teszünk rá, hogy megválaszoljunk egy releváns és jól megfogalmazott kérdést: van-e értelme az akupunktúrás kezelésekben a pontválasztásnak, illetve ha nem, akkor akupunktúráról beszélünk-e egyáltalán?

A reiki japán eredetű, beavatáson és energiaátadáson alapuló alternatív gyógymód és spirituális gyakorlat. A szó által jelölt energia spirituális, transzcendens, isteni eredetű életerőt jelöl, a módszer lényege, hogy egy beavatott személy képessé válik ennek az energiának a felvételére és tetszőleges átadására másoknak, illetve mesteri szinten másokat is képessé tud erre tenni. Összeállításunkból kiderül, hogy a reiki esetében nem beszélhetünk megalapozott elméleti háttérről, és gyakorlati hatásossága sem bizonyított.

Világszerte 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás, pesszimista becslések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum-rezisztenciát. Az antibiotikum-rezisztencia fejlődésének biológiai hátteréről, a probléma globális jelentőségéről, a helytelen és ellenőrizetlen antibiotikum-használat elterjedéséről és következményeiről Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa írt a tudomany.hu számára összefoglalót.

Magyarországon évente több mint 60 ezer ivóvízmintából összesen közel 900 000 vizsgálatot végeznek. Ezek eredménye alapján a szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel az európai átlagnak. Az elosztóhálózatban, különösen az épületek belső vízhálózatában előfordulhatnak olyan anyagok, amelyek a vízminőség romlását okozhatják. Vargha Márta biológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiéniáért felelős vezető főtanácsosának írása a tudomany.hu számára.

A gyógyszerjelöltek kiválasztása óriási munka: egy piacra kerülő gyógyszer kifejlesztése körülbelül 10 ezer vegyületből kezdődik, ebből alig néhány száz jut el a laboratóriumi kísérletekig, az állatkísérletekig még kevesebb, és csak szó szerint egy kezünkön megszámolható addig, hogy emberek is kaphassák. A tudomany.hu összefoglalója a gyógyszerfejlesztés lépései mellett a kutatás biztonsági szabályozására és a placebohatásra is kitér.

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések – például a kanyaró vagy diftéria – elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel.

Nagyon sok téves elképzeléssel ellentétben a termelők, gyártók és forgalmazók alapvető célja az élelmiszer-biztonság. Alig van olyan termék a Földön, amely jobban ellenőrzött és szabályozott, mint az élelmiszer. Az élelmiszer-biztonság további javítása érdekében azonban a jelenleginél is jóval nagyobb erőfeszítéseket kell tenni és jóval nagyobb forrásokat kell felhasználni. Melyek az élelmiszer-biztonság kritikus pontjai? Hogyan zajlik a termékek gyártása és ellenőrzése? A tudomany.hu új összeállítása újságíróknak, tanároknak és érdeklődőknek.

Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya „A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások” című állásfoglalása – az Egészségügyi Tudományos Tanács egyetértő támogatásával – 2018. szeptember 6-án került nyilvánosságra. Amint az várható volt, számos támogató vélemény mellett az állásfoglalás kritikai észrevételeket is kiváltott.

Új állásfoglalást adott ki a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya, A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások címmel. Ebben leszögezik: elengedhetetlen, hogy a terápiás eredményeket a komplementer eljárások („alternatív medicina”) esetében is tudományos módszerekkel bizonyítsák. Az MTA orvosi osztálya sürgeti a komplementer eljárások jogi szabályozásának újragondolását. Az osztály javaslatait az Egészségügyi Tudományos Tanács is támogatja.

Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának 2018-as állásfoglalása.

Minden magyar embernek saját származástörténete van: a szüleiről, nagyszüleiről, olykor dédszüleiről is őrzi emlékeit, ismeri életük korai eseményeit is. A közös nyelvű, közös kultúrájú és hagyományú emberek egy népet alkotnak. Magyarságunk, összetartozásunk érzését leginkább a közös származás, az ősi rokonság tudata tartja életben. Kik vagyunk, kik voltunk mi, magyarok?

Klima László nyelvész-régész, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Finnugor Tanszék vezetőjének írása.

Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus, az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratórium vezetője

Türk Attila, a PPKE BTK Régészettudományi Intézet Magyar Őstörténeti és Honfoglalás kori Régészeti Tanszék vezetőjének írása

Európában egy év alatt négyszeresére nőtt a kanyarós esetek száma. Több környező országban járvány van, de a hazai lakosság magas átoltottságának köszönhetően ez Magyarországra nem terjedt át. Az európai helyzet súlyossága, illetve az oltásellenes magatartás terjedése miatt Európa tudományos és orvosi akadémiái európai oltási könyv és nyilvántartás létrehozását sürgetik, amiről 2018. április 19-én egy szakmai tervezetet is kiadtak. Ehhez kapcsolódva kértük fel Kacskovics Imre immunológust, hogy a sajtó, a tanárok és a nagyközönség számára foglalja össze a védőoltásokról szóló legfontosabb állításokat és tényeket.

Régóta tudjuk, hogy a kanyaró elleni védőoltásokkal egy potenciálisan halálos gyermekkori fertőző betegséget sikerült visszaszorítani – de csak az utóbbi évek kutatásai nyomán derült ki, mekkora volt valójában a kanyaró pusztító hatása.

A védőoltások jelentőségét és a védőoltás-ellenesség veszélyeit az európai kanyarójárvány apropóján ismertető, fenti cikkben említésre kerül a „nyájimmunitás” fontossága. Talán nem mindenki számára nyilvánvaló, hogy ennek mi a lényege. Az oltóanyagokkal (vakcinákkal) kapcsolatban is elmondható, hogy nem csodaszerek, nem nyújtanak tökéletes védettséget. Az oltóanyagok által kiváltott védettség (immunitás) erőssége jelentősen függ az oltott személy egészségi állapotától, a kórokozó jellegétől és az oltás óta eltelt időtől. A védelem relatív; mértéke attól is függ, hogy milyen mennyiségű kórokozó támadja meg a szervezetet. Emellett a vakcinázás esetenként nem képes megakadályozni magát a fertőzést, viszont annak intenzitása, kiterjedése és a fertőzés következményei, a betegség súlyossága és kimenetele immunizált szervezetben általában enyhébb, mint immunizálatlanban.