Mérgek a testben – Tévhitek és veszélyeik

Az alternatív orvoslás egyes ágainak közös jellemzője a hatástalanság, illetve a placebohatástól való megkülönböztethetetlenségük. E gyakran áltudományos metodikák között vannak olyanok is, amelyek esetében

maga a betegség sem létezik, amelyet gyógyítani hivatottak.

Ilyen például a szervezet elsavasodása, mérgekkel való telítődése vagy a genetikailag módosított (GMO) haszonnövények okozta állítólagos károsodás.

Az elsavasodás elméletének kiagyalója és legismertebb teoretikusa Robert O. Young, aki doktori címmel rendelkezik, de nem orvosdoktorival. „Elmélete” lényegét Young az igen nagy példányszámban, számos nyelven kiadott, A pH csoda című könyvében fejti ki. Eszerint a betegségek kiváltó oka a szervezet elsavasodása, aminek hátterében a „harmónia” megbomlása áll. A szervezet egyensúlyának felborulását – hasonlóan más alternatív teóriákhoz – a stressz, az egészségtelen táplálkozás és például a sugárzó készülékek negatív hatásával magyarázza. Young szerint az egyensúlytalanság állapotában a sejtek bomlásnak indulnak, majd a testben megjelennek a patogén baktériumok, ezt követően pedig a gombák. Young és követői az ún. „sötétmezős” mikroszkópia segítségével képesek a vérből meghatározni a mérgek szintjét, az ásványi anyagok arányának egyensúlytalanságát vagy az immunrendszer állapotát. Mivel mértékegység nélküli fogalmakról beszélünk, állításai valóságtartalmát lehetetlen ellenőrizni. Ezenfelül ugyan a vérből következtetnek a test pH-jára, de megmérni csak a nyálban és a vizeletben szabad, amelyben – szemben a vér igen szűk intervallumban változó pH-jával – a táplálkozástól függően valóban változhat a kémhatás. A test pH-ját is azonban – a gyomrot kivéve – homeosztatikus folyamatok tartják igen szűk határok között.

A szervezetünk nem savasodik el, ezért a javasolt lúgosító terápiák értelmetlenek.

Sőt, esetleges elsavasodás esetén sem működnének. Youngot többször pénzbüntetésre ítélték, jelenleg pedig éppen börtönbüntetését tölti sarlatánság vádja miatt. E tények azonban nem zavarják a laikus sokaságot – az elméletet népszerűsítő könyvek és a hozzá kapcsolódó lúgosító termékek jelenleg is igen nagy mennyiségben fogynak. Sajnos valószínűleg igen sokan a hagyományos terápiák helyett lúgosítanak, ami különösen kezdeti stádiumú rákbetegségek esetében katasztrofális következményekkel járhat.

Egy másik nem létező problémára kínálnak megoldást a különféle méregtelenítő technikák. Az alternatív orvoslás ezen eljárása szerint a testben – főként az élelmiszerekben lévő adalékanyagok és a helytelen táplálkozás miatt – felhalmozódnak a méreganyagok, vagyis toxinok, amelyek betegségeket okoznak, ezért meg kell szabadulni tőlük. A probléma az, hogy néhány valóban akkumulálódó toxintól (pl. higany, DDT) eltekintve nincs méreganyag-felhalmozódás a szervezetben (tehát nincs célpontjuk a „terápiáknak”), hála az ezek eltávolítására szakosodott szerveknek (elsősorban a májnak, de a vesének és a tüdőnek is). E terápiás módszerek akkor sem lennének hatásosak, ha léteznének az általuk orvosolandó jelenségek – de nem léteznek. A lábfürdők elszíneződése igen látványos, a laikusok pedig nem tudják, hogy nem a testből távozó mérgek, hanem a készülékben lezajló elektrokémiai folyamatok okozzák az elszíneződést, azaz láb nélkül is feketévé válna a lavórban lévő víz. A hashajtás, béltisztítás és vizelethajtás veszélyes is lehet, hiszen kiszáradáshoz vezethet. A legnagyobb veszélyt azonban itt is az a lelki attitűd okozza, hogy nagy baj esetén szívesebben fordulunk egyszerű és hatásosnak hazudott megoldásokhoz, mint hogy bekerüljünk az egészségügy nyomasztó világába, ahol viszont esélyünk lenne a gyógyulásra.

A GMO-termékekkel kapcsolatos világszintű hisztéria minden alapot nélkülöz.

Az az aggodalom, hogy tápnövényeink bármilyen genetikai beavatkozás hatására mérgezővé válnak, nem állja meg a helyét.

A döntéshozók nem mernek szembemenni a néphiedelmekkel, ezért maguk is egyetértenek – jobb esetben színlelik, hogy egyetértenek – a GMO-k káros hatásaival, és a könnyebb utat választva inkább a tiltás álláspontjára helyezkednek. Európában a legnagyobb az ellenállás a GMO-kkal szemben, de az USA-ban is jelentős profitot termelő marketingszlogen a GMO-mentesség, még az ásványvizes palackokon is.

A gyógynövény-terápia az alternatív orvoslás legjövedelmezőbb ága, amelyet szintén számos félreértés övez. Az egyik legfontosabb, hogy az a tény, miszerint sok gyógynövényt a gyógyszeripar is hasznosít, nem jelenti egyben azt is, hogy az összes gyógynövény összes feltételezett terápiás hatása valóban létezik. Továbbá az, hogy egy hatóanyag sejtkultúrán és kísérleti állatokban rendelkezik a kívánt hatással, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az emberre is hatásos. Ennek fő oka, hogy a mellékhatások elkerülése végett embereknél gyakran csak jóval kisebb koncentrációban alkalmazható egy-egy hatóanyag, amely viszont így már nem hatásos. A szakemberek is gyakran figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy

ha egy gyógynövényből származó készítmény hatással van az emberi szervezetre, az még nem jelenti azt, hogy ez a hatás klinikailag releváns,

azaz hogy érdemes lenne terápiára alkalmazni. Ennek több indoka is lehet: jelentéktelen a hatás, jobbak a szintetikus készítmények, használatuk irreleváns egy adott betegségben, stb. Összegezve: a szakemberek által nem hitelesített gyógynövények nagy többségének nincs gyógyhatása.

Az alábbiakban a témakör két szakértőjének rövid írását közöljük:

• Csupor Dezső: „Méregtelenítő” és mérgező növények
• Meleg Sándor: A táplálkozás „mérgei ”