Minden magyar embernek saját származástörténete van: a szüleiről, nagyszüleiről, olykor dédszüleiről is őrzi emlékeit, ismeri életük korai eseményeit is. A közös nyelvű, közös kultúrájú és hagyományú emberek egy népet alkotnak. Magyarságunk, összetartozásunk érzését leginkább a közös származás, az ősi rokonság tudata tartja életben. Kik vagyunk, kik voltunk mi, magyarok?
Összeállításunk legfontosabb mondanivalója, hogy a nyelvünk ugyan finnugor eredetű, de a magyar nép nem nevezhető finnugornak. A genetikai rokonság ugyanis sok esetben független a nyelvek rokonságától, két különböző dologról van szó. Hogy ez nem ellentmondás, az összeállításunkból világosan kiderül.
A magyarság őstörténetére a nyelvészeti, a régészeti és a paleogenetikai adatokból következtethetünk. A 8–9. századtól kezdve pedig történeti források is rendelkezésünkre állnak. Mint látni fogjuk, a magyar őstörténettel foglalkozó különböző tudományterületek eredményei egymást erősítik. A részletekben még lehetnek eltérések, abban azonban nincs vita, hogy a körülbelül Kr. e. 1000-500 körül kialakult önálló magyar nyelv finnugor eredetű, ugyanakkor a honfoglalók genetikai összetétele nagyon változatos, nyugat-eurázsiai és közép-ázsiai eredetű.
Cikkünk azzal a szándékkal született, hogy a sajtó, a tanárok és a nagyközönség számára összefoglalja a magyar őstörténet kutatásával kapcsolatos legfontosabb, tudományosan alátámasztott állításokat és tényeket. Erre Klima László nyelvész-régészt, Mende Balázs Gusztáv paleoantropológust és Türk Attila régészt kértük fel. A sajtó továbbra is akkor tudja igazán segíteni a tudomany.hu munkáját – ahogyan azt az első, a védőoltásokkal kapcsolatos anyagunknál profi módon tette –, ha írásainkat nem aktuális politikai-közéleti eseményekkel vagy egyes csoportok, személyek körüli kommunikációs zavarokkal hozza kapcsolatba, hanem az általunk leírt tények széles körű megismertetését segíti.
Kattintson az alábbi címekre az egyes írások eléréséhez!
Magyar őstörténet – honnan hová?
Klima László nyelvész-régész, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Finnugor Tanszék vezetőjének írása
A honfoglalók változatos genetikájú népességet alkottak, jelentős keleti gyökerekkel
Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus, az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratórium vezetőjének írása
A magyarság korai története a régészet szemszögéből
Türk Attila, a PPKE BTK Régészettudományi Intézet Magyar Őstörténeti és Honfoglalás kori Régészeti Tanszék vezetőjének írása
Ajánló
Magyar Őstörténeti Témacsoport
A Magyar Őstörténeti Témacsoportot 2012. február 23-án hozták létre az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont belső munkatársai és az ország számos egyetemi és múzeumi kutatóhelyéről felkért külső szakértők. A közreműködő szakemberek létszáma megközelíti a 40 főt. Kiemelt cél, hogy a közvélemény érdeklődésétől övezett területen a valódi tudományos eredmények jussanak el minél szélesebb rétegekhez. A kutatócsoport a magyarság Kárpát-medencei honfoglalását megelőző őseihez köthető sztyeppei lelőhelyekkel, a székely írás kérdéskörével, a bizánci–magyar kapcsolatok régészeti hagyatékával, valamint a legfrissebb embertani, etnosz- és államelméleti kutatások értelmezési lehetőségeivel foglalkozik. Az eltelt közel fél évtizeden számos kiadvány – köztük népszerűsítő jellegűek is –, illetve konferencia fémjelezte a témacsoport munkáját.
A csoport honlapja: http://www.arpad.btk.mta.hu/
A Magyar Tudomány tematikus összeállítása a történeti genetika történeti relevanciájáról, Bálint Csanád vendégszerkesztésében (2018. január):
https://mersz.hu/hivatkozas/matud_116#matud_116
Cikk a Scientific Reportsban a honfoglaló népesség genetikai összetételéről:
https://www.nature.com/articles/srep33446
Mi micsoda az archeogenetikában? – Mende Balázs előadása:
https://www.youtube.com/watch?v=_W9YPEyL1Vo&t=277s
Az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának oldala:
http://www.archeo.mta.hu/archaeogenetika/kutatas.html
Cikk a Plos One folyóiratban a honfoglalók származásának és rokonsági viszonyainak archeogenetikai módszerekkel történő vizsgálatáról:
http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0174886
A régészettudomány történetiségéről módszertani szempontból:
http://real.mtak.hu/45865/
A magyar őstörténethez átfogóan, főleg a régészeti források alapján:
http://docplayer.hu/2671918-Magyarorszag-ostortenet-es-honfoglalas-fodor-istvan.html
A honfoglalás kori hagyaték keleti kapcsolatrendszerének friss eredményeiről összefoglalóan:
A linkre kattintva elérhető
A magyar őstörténet Volga–Urál-vidéki régészeti hátteréről számol be a II. Nemzetközi Magyar Őstörténeti Régészeti Konferencia (2013) kötete:
http://www.bulgari-istoria-2010.com/booksRu/Magiar_Simpoz_2013.pdf
A magyar őstörténet régészeti kutatásának modern megközelítéséről:
A linkre kattintva elérhető
Az uráli őshaza kutatásáról összefoglalóan:
http://finnugor.elte.hu/?q=oshazakut
Az etelközi szállásterülettel kapcsolatba hozható Szubbotyici-horizont leleteiről és értékeléséről:
A linkre kattintva elérhető
A Kazár Kaganátus régészeti kutatásának aktuális kérdéseiről:
A linkre kattintva elérhető
A kazárok régészeti azonosításával kapcsolatos aktuális eredményekről:
A linkre kattintva elérhető
A szaltovói kultúra és kultúrkör fogalmának pontos meghatározásáról és helyes értelmezéséről:
A linkre kattintva elérhető
A Volga térségének magyar szempontból fontos leleteiről összefoglalóan:
https://m.nyest.hu/renhirek/ahol-a-volga-kikeruli-a-zsigulit
Néhány honfoglalás kori lelet keleti eredetének vizsgálatához:
A linkre kattintva elérhető
A honfoglalás kori lovas temetkezések keleti hátteréről:
A linkre kattintva elérhető
Őstörténetünk önkéntes kutatói megszállottan hirdetik, hogy a finnugor rokonságot a Habsburg-ármány erőltette a védtelen és kiszolgáltatott magyar nemzetre. Vajon ki volt az első magyar, aki leleplezte ezt az ördögi labanc konspirációt?
https://www.nyest.hu/renhirek/a-ketfeju-sas-es-a-renszarvas-baratsaga