Tévhitek a védőoltásokról és a védőoltás-allergiáról
- Goda Vera
- 2020. augusztus 5.
A védőoltási rendszerek globális megjelenése az az orvostudomány egyik leghatékonyabb életeket mentő módszere. Olyan fertőző betegségek váltak megelőzhetővé, amelyek korábban emberek százmillióit betegítették meg.
Jó példa a jelenleg zajló Covid-19-járvány, amelynek során a legjobbnak tűnő gyógyszerekkel és a magas szintű intenzív osztályos ellátással sem tudjuk megfelelően csökkenteni a halálozást az idős korosztályban, s amire a védőoltásoktól várjuk a megoldást.(A tanulmány elkészítésének ideje: 2020. tavasz – a szerk.megj.) A betegséget túlélő betegeknél fellépő késői szövődmények is csak oltással védhetőek ki.
A védőoltás-tagadók tévedései nagyságrendileg olyanok, mintha az elmúlt évszázadok közegészségügyi helyzetének javítására tett lépéseket vonnánk kétségbe, pl. a csatornázás higiénés helyzetre gyakorolt hatását kérdőjeleznénk meg.
Ennek ellenére a tényeket elferdítő népszerűsítő akciók jelentős hatással vannak a népesség átoltottságára, így a nyájimmunitás kialakulására. Andrew Wakefield a Lancetben megjelent, később visszavont tanulmányában az MMR-oltást kapcsolatba hozta a gyulladásos bélproblémákkal és az autizmussal, ezzel pedig elindított egy olyan oltásellenes mozgalmat, amely a Loch Ness-i szörnyhöz hasonlatos: bár még sosem látta senki, sokan még mindig hisznek benne. A 21. század nyitott gondolkodása, evidenciaalapú orvoslása ellenére is tömegeket vonzanak ezek az oltásellenes elméletek. Fontos tehát újra és újra leírnunk, hogy e veszélyes tévhitek nélkülöznek mindenfajta tudományos bizonyítottságot.
Íme, a legismertebb tévhitek cáfolatai:
A nyájimmunitás kialakulását NEM zavarja a védőoltás. Éppen a védőoltás teszi lehetővé szövődmények és súlyos betegséglefolyás nélkül a nyájimmunitás kialakulását.
A védőoltás NEM változtatja meg a kórokozó evolúcióját. A kórokozók evolúciója nagyságrendekkel több tényezőtől függ, átalakulására gyakorlatilag semmilyen hatással nincsen a védőoltás. Azonban egy jól kivitelezett oltási rendszer adott életveszélyes kórokozó teljes eradikációjához is vezethet.
Oltottakban NEM gyakoribbak a krónikus betegségek. Az oltástagadók gyakran hivatkoznak a témában az ún. salzburgi szülőtanulmányra és Rolf Kron tanulmányára. Előbbi egy szülői vélemény csak oltatlan gyermekekre vonatkozóan, nem kontrollált, erősen szubjektív, és nem orvosi vizsgálatokon alapul. A második szerzőnek egyszerűen nem található egy cikke sem az orvosi adatbázisban.
Az oltóanyagoknak NINCS mérgező hatása. Formaldehid, higany, tiomerzál, alumínium – ezeknek az anyagoknak a toxicitásával kapcsolatosak a legnépszerűbb tévhitek. Az inaktiválásnál használt formaldehid mennyisége rendkívül alacsony a környezeti terheléshez képest. Higanytartalmú oltóanyag nincsen, a tiomerzál ártalmatlan, a szervezetből kiürülő anyag, az alumínium mint adjuváns nem mérgező nagy esetszámon igazolva abban az adagban, ami jelen van az oltásokban.
A gyermekkorban egyidőben beadott, ún. kombinált oltások NEM terhelik túl a gyermek immunrendszerét. A gyermek immunrendszere tökéletesen alkalmas a hazánkban alkalmazott oltások védőhatásának párhuzamos felépítésére.
További tények:
Már nem létező betegségek esetén is érdemes védőoltást beadni. A betegségek a nyájimmunitás adott szint alá csökkenésekor ismét képesek járványok formájában terjedni. Jó példa erre a kanyaró- és szamárköhögés-járványok visszatérése Európa azon országaiban, ahol csökkent az oltási fegyelem.
Annak is érdemes beoltatnia magát, aki sosem volt influenzás. Attól, hogy valaki eddig még nem kapta el, később elkaphatja, és ha be van oltva, a nyájimmunitás fokozásával védeni tudja a környezetében lévő időseket, csökkent immunitású egyéneket is. Hasonló érvelés áll meg a koronavírussal kapcsolatban is (ha elkészül egy bizonyítottan hatásos vakcina).
A modern oltóanyagokban kevesebb az antigén. Az évtizedek során jelentősen csökkent az egy oltóanyagban lévő antigének száma, ellentétben a naturális szerekkel, amelyekben számos nem pontosan azonosított antigén lehet jelen egyszerre. Ezek némelyike erős allergén is lehet.
Az influenza elleni oltástól nem lehet influenzát kapni. Akik mégis úgy tapasztalják, hogy ez megtörtént, valójában összetévesztik az oltás utáni és az oltás következtében fellépő folyamatokat. Az oltás következményeképpen bekövetkező megfertőződés ugyanakkor az elölt kórokozókat tartalmazó oltások esetében biológiailag lehetetlen. Ahogy halott oroszlán nem támadja meg a gazellát, úgy nem fertőz a védőoltás sem. A magyarázat a későn, már influenzaszezonban beadott oltás lehet, ami ilyenkor még nem védi ki a betegséget, illetve egyéb légúti infekciók is ebben az időszakban támadnak, csak azokra nincsen védőoltás.
Oltást követően igen ritka az allergiás reakció. Az oltás helyén megjelenő bőrpír és duzzanat nem allergiás reakció. Az oltást követő, valódi allergiás reakció igen ritka, anafilaxia előfordulása 0,3–2,1 eset 1 millió oltásra nézve. Ezeknél fel kell deríteni a reakciót okozó antigént, az esetek nagy részében megfelelő kivizsgálást, bőrpróbát követően az oltás a későbbiekben beadható lesz.
Tojásallergiában csak kivételes esetekben nem adható oltás. A tojástartalmú influenza-, veszettség- és MMR-oltás az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) ajánlása szerint veszély nélkül beadható ismert tojásallergiás betegnek is. Ezeknek a betegeknek csak a sárgaláz elleni oltás nem adható be. Zselatinallergiára gyanús betegnél az oltásokat megelőzően allergológiai kivizsgálás szükséges.
Konkrét betegségek, amelyek esetében nagy esetszámon elvégzett, kontrollált vizsgálat igazolja, hogy nem állnak összefüggésben a gyanúba vett oltóanyaggal:
A HBV elleni oltás nem okoz sclerosis multiplexet.
A HIB és a HBV elleni oltás nem okoz inzulinfüggő cukorbetegséget.
A rubeola elleni oltás nem okoz krónikus ízületi gyulladást.
Az MMR-oltás és az alumíniumtartalmú oltóanyagok nem okoznak autizmust és krónikus bélgyulladást.
A HBV elleni oltás nem okoz májsejtelhalást, csak tumoros májsejtvonalon, egészséges májsejtekre nem ismert ilyen hatása.
A HPV-oltás nem okoz autoimmun betegségeket.
MMR-, pertussis- és BCG-oltást követően nem gyakoribb az atópia és az asthma bronchiale.
Javasolt naprakész tájékozódási lehetőségek oltásokkal kapcsolatban:
https://www.who.int/topics/vaccines
Dr. Goda Vera
Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet
Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály