Tévhitek a pollenallergiáról és az allergénspecifikus immunterápiáról

A növényi eredetű pollenek az emberi szervezettel érintkezve elsősorban a bőrön vagy a légutak nyálkahártyáján keresztül többféle klinikai tünet megjelenését és betegség kialakulását okozhatják (pl. csalánkiütés, ekcéma, szénanátha, asztma). E betegségek közül a leggyakoribb a szénanátha, melynek vezető tünetei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, orrviszketés, szemviszketés, könnyezés, torokkaparás.

Pollenek és szezonalitás

A pollenek előfordulása a hazai klimatikus viszonyokat figyelembe véve szezonalitást mutat. Jellemzően február–április között a fák, majd április–július között a füvek, és július–október között pedig a gyomok virágzása zajlik, melynek során a levegőbe kerülő pollenek klinikai tüneteket okozhatnak az arra érzékenyített egyénekben. Bizonyos ételek elfogyasztása után a pollenallergiás beteg a pollenszezonban tapasztalható tüneteket érezheti a szezon időperiódusán kívül is. Ez általában nem valódi ételallergia, oka a keresztreakció az étel és a pollen között a hasonló kémiai szerkezet miatt. Nemcsak pollenek, hanem egyéb légúti allergének (pl. atkák, állati hámok-szőrök) is okozhatnak szénanáthás panaszokat, de ezek a tünetek – az allergén folyamatos jelenlétével párhuzamosan – egész évben jelen vannak.

A szénanátha

Mivel a szénanáthás betegek életminősége nagyon rossz, és a betegség terápia nélkül is, a kezelés elengedhetetlen. Ebben segíthetnek az orrspray-k (elsősorban a vényköteles, lokálisan ható kortikoszteroidok), a szájon át szedhető, vény nélkül is elérhető antihisztaminok, illetve szükség esetén szemcseppek. Ezek a kezelések azonban csupán tüneti terápiák, melyeket minden évben a pollenszezon alatt újból alkalmazni szükséges (javasolt a várható pollenszezon kezdete előtt egy-két héttel elindítani).

Tévhit azonban, hogy nincs lehetőség arra, hogy a beteg „megszabadulhasson” a szénanáthát okozó allergiájától. Ennek lehetősége a deszenzitizáció, más néven allergénspecifikus immunterápia. Ennek során az allergén kis adagjával rendszeres és folyamatos találkozás történik, és így a szervezet kóros immunválaszát „átprogramozzuk”. Végeredményben toleranciát építünk ki az allergénnel szemben, mely válasz akár élethosszig megmaradhat. Ez tehát nem tüneti, hanem oki terápia, azaz az allergia okát, a kóros immunválaszt szünteti meg.

Veszélyes házi praktikák

Ugyancsak tévhit, ha a betegek azt gondolják, hogy ez a folyamat elérhető és eredményes lehet a pollenforrásként szolgáló növények nyers fogyasztása, a leveléből/virágából főzött teák, a virágából készített mézek, a gyümölcséből főzött lekvárok fogyasztása vagy pl. a növényből származó szappanok alkalmazása által. Ezek a házi praktikák nemcsak hogy eredménytelenek, de akár veszélyesek is lehetnek! Nem hatékonyak, mert ilyenkor az allergén adagolása nem ellenőrzött minőségben és mennyiségben zajlik, másrészt a gyomorba jutó allergének nem alkalmasak tolerancia kiváltására. A szabályos immunterápia során az allergént szigorúan ellenőrzött és bevizsgált minőségben állítják elő laboratóriumi körülmények között, a szervezetbe való bejuttatása pedig történhet a bőr alá adott injekciók vagy a nyelv alatti nyálkahártyáról felszívódó oldatok formájában.

Az allergén-immunterápia

Az allergén-immunterápia több mint száz éve alkalmazott eljárás, melynek hatékonyságát és biztonságosságát számos klinikai vizsgálat bizonyította, így a terápiás lehetőségek szerves részévé válhatott. A kezelés során a standardizált, nagy tisztaságban előállított, specifikus allergén vakcinát/oldatot évekig kapja a beteg (az immunterápia ideje legalább három év). A nyelv alatti oldat alkalmazása esetén a beteg otthonában is biztonságosan végezhető az immunterápia. A bőr alatti injekciók adagolása csak jól felszerelt, intenzív osztályos hátteret is biztosító allergiacentrumokban végezhető az esetleges mellékhatások kialakulásának megakadályozása végett.

Dr. Gáspár Krisztián
Debreceni Egyetem KK és ÁOK
Bőrgyógyászati Klinika és Bőrgyógyászati Tanszék
Bőrgyógyászati Allergológiai Nem Önálló Tanszék