Tévhitek a kalciumterápiáról

A kalcium olyan, a természetben is előforduló anyag, amelynek részvétele számos élettani folyamatban elengedhetetlen (pl. izom-összehúzódás, véralvadás, enzimműködések, egészséges növekedés, idegi ingerületek vezetése, hormonok felszabadulása).

A hivatalos gyógyszerleírás szerint a kalcium alkalmazási területei többek között a hipokalcémiás állapotok (pl. alultápláltság, terhesség, görcsök), amelyekben a beadás módja a lassú intravénás injekció vagy infúzió lehet, és a beteg állapotától függően 1–4 ampulla (100 mg/ml koncentrációjú kalcium-glükonát; 5 ml/ampulla kiszerelésben) választható a kalcium dózisának.

Sajnos gyakori szokás, hogy a betegek például rovarcsípés vagy gyógyszerszedés után kialakult allergiás reakciók leküzdésére megisznak egy adag kalcium-pezsgőtablettát, vagy kalciumtartalmú ampullás gyógyszert vesznek be szájon át. Az alapellátásban vagy a sürgősségi betegellátásban dolgozó orvosok között is elterjedt nézet és gyakorlat, hogy súlyos allergiás reakciók vagy kórképek esetén akár az első vonalbeli terápia részeként kalciumot adnak a betegnek. Ez a gyakorlat, vagyis a kalcium allergiás betegségekben való alkalmazása (szájon át 1 ampulla megivása) azonban nem helyes, sem az indikációt, sem az alkalmazási módot tekintve.

Amennyiben kritikusan tekintjük át a szakmai irodalmat, nem találunk olyan klinikai vizsgálatot, tanulmányt, cikket vagy hivatkozást, amely a kalciumnak az allergiás állapotokban betöltött terápiás szerepével foglalkozna, azaz a

hatása és alkalmazása az akut allergiás kórképekben a rendelkezésre álló irodalom alapján nem megalapozott, sőt megkérdőjelezhető.

Átolvasva a hazai és nemzetközi szakmai terápiás irányelveket az allergiás krízisállapotok ellátásának indikációiban, szintén nem találunk utalást a kalcium javasolt alkalmazásáról.

Felvetődik az a kérdés is, hogy árthatunk-e egy betegnek, ha allergiában kalciumot alkalmazunk. Sajnos igen, ez lehetséges. Bár direkt ártalom (pl. toxicitás, gyógyszer-interakció) kialakulása a kalcium alkalmazásakor nem ismert, ugyanakkor indirekt ártalomként értékelhető az a tény, hogy a kalcium használata hamis biztonságérzetet adhat a betegeknek és a kezelő személyzetnek, így a beteg esetleg nem kapja meg az előírt hatékony antiallergiás kezelést, ami súlyos vészhelyzetben akár életveszélyes állapot kialakulásához is vezethet.

Összefoglalva, a kalcium rutinszerű alkalmazása akut allergiás kórképekben nem bizonyított hatású, az alkalmazott dózisban és adagolási módon hatástalan, és hamis biztonságérzetet nyújthat. A betegek egészségének megőrzése érdekében az allergia ellátásában is elengedhetetlen a nemzeti terápiás protokollok követése.

Dr. Gáspár Krisztián
Debreceni Egyetem KK és ÁOK
Bőrgyógyászati Klinika és Bőrgyógyászati Tanszék
Bőrgyógyászati Allergológiai Nem Önálló Tanszék