Tévhitek a csalánkiütéssel kapcsolatban

A csalánkiütés és az allergia kapcsolata

A csalánkiütéssel (urticaria) kapcsolatban a leggyakoribb félreértés és tévhit az, hogy ezek a betegségek mindig allergiás eredetűek. Sokan azt gondolják, hogy akinek csalánkiütése van vagy volt, az mindig allergiás valamire, és ezért ki kell vizsgálni, azaz bőrteszteket és az allergia megállapítására alkalmas vérteszteket kell nála végezni. Ez azonban koránt sincs így. A feleslegesen végzett allergiavizsgálatok során nagyon sok pénzt költünk el szakmailag megalapozatlanul, indokolatlanul leterheljük az egészségügyi személyzetet, a betegeknek pedig az idejét vesszük el, és el is bizonytalanítjuk őket.

Az akut csalánkiütés jellemzői és fő okai

Az urticaria lehet akut, néhány hétig tartó, és lehet krónikus, azaz néhány hónapig, de akár évekig is elhúzódó. Ez a két forma két különböző betegséget takar, nem egymásból alakulnak ki.

Az akut urticaria nagyon gyakori, a társadalom 25%-a szenved legalább egy alkalommal akut urticariás kiütéstől élete során. Elsősorban a gyerekek és fiatalok betegsége, a férfiak és a nők azonos arányban érintettek. A hátterében a legtöbbször akut vírusfertőzések állnak, amelyeket gyakran kísérnek csalánkiütések, sőt még ödémák is, de ez a típusú csalánkiütés nem okoz anafilaxiás (az anafilaxia a legsúlyosabb allergiás, több szervet érintő, hirtelen jelentkező, általános tünetcsoport) reakciót, és nem igényel később kivizsgálást.

Az akut urticaria esetében azonban valóban lehet allergia is a kiváltó ok. Az allergiás csalánkiütéseknél ödéma, és a betegek kis részénél anafilaxia is kialakulhat. A leggyakrabban gyógyszerek, élelmiszerek, illetve darázs- vagy méhcsípés okoz allergiát. A gyógyszerek (elsősorban antibiotikumok, láz- és fájdalomcsillapítók, helyi érzéstelenítők stb.) inkább felnőtteknél, az élelmiszerek (tej, tojás, mogyoró, dió, szója, gyümölcsök stb.) gyerekeknél váltanak ki súlyos allergiát. Csak ezeknél a betegeknél van értelme allergiavizsgálatokat végezni, de sajnos még náluk is előfordul, hogy a tesztekkel sem tudjuk azonosítani az allergiát kiváltó anyagot, mert a rendelkezésünkre álló tesztanyagok száma limitált, és nem fedik le a körülöttünk létező összes allergént.

Pszeudoallergia

Az akut urticaria hátterében gyakran ún. pszeudoallergiás reakció áll, amelyet sokszor intoleranciareakciónak is neveznek. Mai tudásunk szerint ilyenkor még nem pontosan ismert, de nem immunológiai jellegű, egyéni érzékenyég okozza a csalánkiütést. Ez azért okoz gondot, mert megszólalásig hasonlít a valódi allergiás urticariához, de utólag nem lehet beazonosítani allergiás bőrtesztekkel vagy allergiavizsgálati vértesztekkel.

Az intolerancia kimutatására szolgáló vérvételi módszereknek (IgG-mérések) mai tudásunk szerint nincs informatív értékük, nem segítik a betegek ellátását. A tesztek hiányosságai miatt a legfőbb segítségünk a beteg alapos kikérdezése, pontos és részletes vizsgálata, hosszabb távú követése napló- és fotódokumentációval. Ezek sokszor többet segítenek, mint az allergiás tesztek, vagyis az is egy tévedés, hogy a tesztekkel mindent ki lehet deríteni. Nem is javasolt tesztelni, csak olyan beteget, akinél a kikérdezés és a betegvizsgálat megalapozottan felveti az allergia lehetőségét. A teszt pedig csak a pontos allergént határozza meg, nem az allergia tényét.

A krónikus csalánkiütés jellemzői és fő okai

A krónikus csalánkiütéses betegeknél a kiütések hónapokig, néha évekig is fennállnak. Inkább a középkorúak betegsége, a lakosság kevesebb mint 1%-át érinti, és sokkal több a nőbeteg, mint a férfi, vagyis jelentős eltérés van a nemek között a betegségre való hajlamot tekintve. Az ilyen betegeknél gyakorlatilag nem merül fel a háttérben allergia mint kiváltó tényező, ezért nem is kell őket tesztelni ilyen irányban. Teljesen más okok idézik elő: megjelenésekor elsősorban autoimmun reakcióra, pszeudoallergiára vagy krónikus gócfertőzésre, illetve fizikai ingerek okozta csalánkiütésre (indukálható urticaria) kell gondolni.

Összefoglalás

Nem minden csalánkiütés allergiás eredetű betegség, sőt valójában a csalánkiütéseknek csak kis részét okozza allergia. Tesztelni csak azokat a betegeket szükséges, akiknél a betegvizsgálat és az anamnézis, a kórelőzmény felveti ennek szükségességét. Az allergiás bőrtesztek eredményeit mindig a klinikai tünetek fényében kell értékelni, önmagukban nem alkalmazhatók a diagnózis felállítására, csak a szenzitizáció kimutatására.

Prof. dr. Szegedi Andrea
Debreceni Egyetem KK ÁOK
Bőrgyógyászati Klinika és Bőrgyógyászati Tanszék
Bőrgyógyászati Allergológiai Nem Önálló Tanszék